Sokszor találkozni azzal a véleménnyel, hogy ma már az online térben olyan mértékű “zaj” van, hogy nehéz eljutni a felhasználókhoz.
Ez a “zaj” a fő oka annak, hogy a tartalom-előállítás már nem működik a régi, kényelmes rend szerint: van egy ötleted, gondolkozol rajta, kidolgozod, átolvasod, 2-3 x, átírod, majd publikálod. A nagy zajjal együtt ugyanis a felhasználók részéről több elvárás is az előtérbe került: Legyen a tartalmad friss (nagyon friss!) és legyen célzott, személyre szabott.
Ebből már azonnal érezhető, hogy az agilitás nyújtotta rugalmasság és rövid reakcióidő alapvető fontosságú ma már a tartalom-előállítás során is.
Ha szeretnél mélyebb ismereteket szerezni az agilis módszertanról, akkor azt javaslom, hogy ezzel az oldallal kezdj.
Miért kell agilis módszert használni?
Az agilis módszertan lényege, hogy rövidebb időszakokra bontja a munkát, használja az ún. MVP (Minimum Viable Product) fogalmát, stb. Ez utóbbi lesz az, ami – a sebesség mellett – az egyik nagyon fontos eleme lesz az agilis tartalommarketingnek
A módszer lényege, hogy egy adott kiindulási pontból (“Még nem írtam semmilyen tartalmat”), hamarabb fogsz eljutni a célig (“Tökéletes tartalmat állítok elő a célcsoportomnak”), ha agilisan állsz a feladathoz.
Az ezen a ponton jogos “miért?” kérdésre a válasz legkönnyebben egy egyszerű ábra segítségével lehet bemutatni:
Az első, teljesen egyenes vonal egy vízesés modell szerint, a tervezés legelső pontján meghatározott célt mutatja. A második, sok szakaszra bontott út pedig az agilis módszertan segítségével végig vitt folyamatot ábrázolja, ahol az egyes szakaszok (úgynevezett sprintek) mindig módosították a tervet, a következő elérhető mérföldkövek kitűzésével. Ez ugyan igényel egy folyamatos tervezést, viszont nem a teljes sikert kell megtervezni, csak kisebb szakaszokat, plusz a dinamikus munkafolyamatoknak köszönhetően a végeredmény túlmutat egy standard, pl. vízesés modell segítségével kialakított terv céljain.
Ennek az egésznek annyi csupán a lényege, hogy a klasszikus munkamódszerekkel ellentétben, a rövidebb sprintek révén többször kell ellenőrizned a feladatot, így sokkal dinamikusabban tudod azt korrigálni, pontosítani és allokálni a szükséges erőforrásokat, amiket így hatékonyabban tudsz kihasználni.
De hogy lesz ebből tartalommarketing?
A fent leírtakat úgy lehet tartalommarketing nézőpontból megközelíteni, hogy elengeded azt a gondolatot, miszerint akkor vagy jó tartalommarketinges, ha az előállított tartalmad azonnal maximális számú elérést, pozitív visszajelzés és mérhetetlen számú konverziót hoz.
Ez egyébként sem fog sikerülni.
Legyél agilis!
- Állíts elő tartalmat, ami a rendelkezésre álló kutatási anyagok, analitika és a te szaktudásod alapján jó minőségű. Publikáld. Mérd vissza és tanulj.
- Írj újra, de használd fel az előző tartalom eredményeit és az abból született következtetéseket.
- Ismételd, ahányszor csak kell.
Ha megvan az a rendszer, ami mentén nem csak az előállított tartalom szuper, hanem rezonál is vele a közönség, akkor a szerint dolgozz és fejlődj tovább.
Az agilis marketing alapvetései
Attól, hogy mostantól MVP-re hajtasz és elemzed az elkészült tartalmakat, a folyamat még nem lesz feltétlenül agilis. Az agilis (tartalom)marketingnek vannak bizonyos alapvetései, melyek biztosítani fogják a dinamizmust és a hatékonyságot a rendszerhez. Az alábbi alapelvek nagy része általánosan elfogadott, amit bővítettem sajátokkal is, mert szerintem azzal együtt teljes a modell.
- Felhasználói élmény: Mindig ez kell, hogy az elsődleges fókusz legyen. Ha bármilyen más tényező elkezd nyomást és hatást gyakorolni a tervezésre, onnantól kezdve az agilitásod fog csorbát szenvedni. Minél több célnak kell megfeleltetni már a tervezést is (pláne az előállítást), annál kevésbé lesz zökkenőmentes a folyamat. Az agilis marketing célja, hogy maradandó, pozitív ügyfélélményt építsen, mely eléri, de inkább meghaladja az ügyféligényeket. Még mielőtt elkattintasz, mondván, hogy neked bizony sales számokat kell hoznod, így az egy fontos cél: a kettő nem zárja ki egymást. Itt és most csak arról van szó, hogy az előállítandó tartalom alapvető célja, hogy az ügyféligényeket elégítsed ki. Ha ezt a terméked / szolgáltatásod bemutatásán keresztül tudod megtenni, akkor a sales is boldog. Arra azonban ügyelni kell, hogy ha minden tartalmad egy “árcédulával” ér véget, azzal a saját hitelességedet rombolod az amúgy feldolgozott és publikált tartalommal szemben.
- Interakciók: Az agilis működés egyik legfontosabb eleme az optimális csapatméret. Ez tulajdonképpen iparágfüggő, de általánosságban elmondható, hogy az 5-10 fő csapatok az optimálisak. Ekkora csapatban még könnyű és gyors az információáramlás, nem kell várni arra, hogy valaki visszajelezzen, nem kell nyomozni, hogy ki hol tart, mit csinál, mikor kell összedolgozni, mikor adja át az anyagot egy másik csapattársnak. Ezen felül egy ilyen méretű csapatnál sokkal könnyebb a vezetőnek fenntartani az egészséges és motivált hangulatot, ami – valljuk be – az egyik kritikus eleme minden csapat működésének. Interakció és tájékozódás segítő esemény egy jól működő agilis csapatnál a napi “stand-up”, ahol mindenki pár mondatban beszámol az eredményekről és a következő feladatokról. Ez két szempontból kritikus: egyrészt ez ad pontos tájékoztatást a feladatok állásáról a csapat többi tagjának, másrészt tökéletes lehetőség az apró sikerek megünneplésére, ez pedig hihetetlenül motiváló tud lenni és össze is kovácsolja az embereket.
- A T-szintű szakértőké a jövő: Egy igazán agilis csapat akkor agilis, ha nem 3-4-5-10 különböző képességgel, képzettséggel rendelkező szakértő dolgozik együtt, hanem úgynevezett T-szintű szakértőkből áll a csapat. Egy T-szintű szakértő 1-2 dologban valóban specialista, de mellette számos más feladatkörben is bevethető, használható tudással rendelkezik. (Erről, ha szeretnél bővebben is olvasni, akkor ajánlom a The Pitch erről szóló posztját) Ez pedig azért fontos, mert egy agilis csapat dinamikusan tud reagálni a felmerülő kihívásokra és azonnal tud erőforrásokat allokálni, akár feladatkörök között is, mindig oda, ahol éppen szükség van többlet erőforrásra. Nem mellesleg egy ilyen szakértőkből álló csoport sokkal kreatívabb eredményeket és megoldásokat fog hozni, hiszen több helyről érkezhetnek szokatlan, újító megoldások egy problémára. Plusz haszon az ilyen típusú szakértői csapatban, hogy ez a megoldás a legalkalmasabb arra, hogy ledöntse a mai napig stabilan fennálló siló rendszert, ahol a különböző üzletágak, marketing ágazatok nem kollaborálnak egymással. Ahol pedig nincs együttműködés, ott igen hamar érdekütközések lesznek cégen belül is. Azt hiszem nem is kell folytatnom…
- Transzparens működés: Az agilis módszertan használata önkéntelenül is megteremt egy sokkal transzparensebb működést. Ez egyszerűen abból fakad, hogy a “sprintek” rövidebb távúak, mint a teljes projektek, így sokkal több, kis mérföldkő lesz a folyamatban. Tisztábban látszik a munkafolyamat aktuális állása és az egyes csapattagok által hozzáadott munka. Ez mind kifelé, mind pedig csapaton belül rendkívül hasznos tud lenni. Sokkal hatékonyabban, fókuszáltabban dolgozik mindenki, ha látja a célt, amiért küzd. (Szerintem kevés olyan lehangoló dolog van a mindennapi munkában, mint amikor csak dolgozol, de ha megkérdezed magadtól, hogy ennek valóban van-e haszna, akkor nem tudsz őszintén igennel válaszolni.)
- Kísérletek, adatok, elemzés: Ha dinamikusan dolgozol, akkor az eredményeid is dinamikusan, a megszokottnál gyakrabban fognak kikerülni “élesbe”. Ez pedig egy olyan lehetőség, amit nem szabad elszalasztani. A gyakoribb fejlesztések, újítások, tartalmak lehetőséget biztosítanak a sokkal gyakoribb elemzésekre és a folyamatos tanulásra.
Mindemellett a gyakoribb frissítések több lehetőséget adnak a kísérletezésre is. Sok, kis méretű kísérletre, melyek kiváló finomhangolási eszközök, tökéletesek arra, hogy ne a szakértők véleménye legyen a döntő tényező, hanem a valós felhasználók viselkedését tudd visszamérni és elemezni, az eredményeket pedig már egy projekt korai szakaszában be is tudd építeni a fejlesztés gerincébe.
Nincs semmi új!
Ezt így zárásként bedobni nem túl fair. Mégis, ami miatt ezt szeretném leírni: ha józanul végig gondolod a fenti pár sort, akkor több dologra jöhetsz rá (ahogy én is).
- Ebben nincs semmi új, mindig vissza kell mérni mindent.
- Minden kampány után van összegzés, hogy mi működött jól és mi nem.
A fentiek mind igazak, DE ma, visszautalva a bejegyzés első részére, elegendő-e, ha kampány szinten értékeled a hatékonyságot?
Elegendő-e, ha csak az egyes kampányok (és tartalom sorozatok) fejlődnek egymáshoz képest? Szerintem nem.
Ha azt akarod, hogy az egyes tartalomalapú kampányaid jól működjenek, akkor két tartalomelem publikálása között is kell, hogy legyen már egy tanulási fázis, ami beivódik a következőbe! Szerintem ez az, ami ma sok helyen hiányzik, de ha nem is, akkor nincs kellő súllyal kezelve.
Az agilis módszertan sokat tud ezen segíteni. Az alapmódszetan átvétele nagyon fontos, de kiemelhetnénk akár a “stand up”-ok jelentőségét, ahol napi, heti szinten beszámoltok a munkátokról és napi, heti szinten méred ezáltal az előállított tartalmak teljesítményét. Egy ilyen stand up gondolata apróság, de hidd el ez is fontos és nagyon motiváló tud lenni.
Mégis, ami a lelke az egésznek, az a felhasználói érdekek kiszolgálása. Ez legyen minden tervezésnek az alapja!
Tartalommarketing és SEO szakértő, a CoffeeBreak Consulting és szakmai blog alapítója, ahol a marketing stratégiák kialakítása és megvalósítása mellett business és productivity tréningeket is tart, hogy tudását át is adhassa ügyfeleinek.
Nagyvállalati és kkv ügyfélkörrel egyaránt foglalkozik, számukra egyedi, tartalomalapú megoldásokat, seo eredményeket, growth marketing kampányokat és elkötelezett ügyfélkört biztosít.
Ezek mellett pedig productivity és GTD tréningeket tart, hogy minél többen tudjanak hatékonyan élni, dolgozni.