Nemcsak a blogunk, de az első bejegyzésünkben szereplő „tartalommarketing” definíció is megújításra szorul – ez volt az egyik megállapítása a ma tartott szerkesztőségi kávézásnak.
Induláskor a tartalommarketingnek egy olyan meghatározását adtam, amelyet a „nagyok” (Pulizzi és társai, Copyblogger stb.) angol nyelvű értelmezéseiből gyúrtam össze. Az eltelt bő egy évben aztán a megannyi előadás, ügyfélmegbeszélés lekoptatta róla a felesleges sallangot. Szóval itt az ideje, hogy leírjam az egyszerűsített változatot. Könnyű megjegyezni, négy lába van, mint egy „rendes” széknek:
A tartalommarketing egy olyan digitális reneszánszát élő marketingmódszer, amelynek az a célja, …
- hogy a célcsoport számára hasznos tartalmat hozzon létre (hasznos: vagyis informatív, szórakoztató, inspiráló, a befogadó számára értékes, hiteles és szívesen fogadott, ráadásul többnyire ingyenes),
- amellyel aztán a tartalom fogyasztóját fokozatosan vásárlóvá konvertálja (fokozatosan: vagyis nem akar egy csapásra eladni, csakis lépésről lépésre haladni, mintha udvarolna),
- egy olyan médiaplatformon keresztül, melynek központjában a saját médium(ok) állnak (saját, pl. blog vagy weboldal: vagyis nem közösségimédia-felületek, fizetett hirdetések (paid), illetve megszolgált megjelenések (earned); a közösségi médiát egyébként nem tekintem sajátnak, akit már önhibáján kívül zártak ki adminként facebookos márkaoldalról, az tudja miről beszélek, az organikus elérés csökkenésével az ingyen ebédnek amúgy is befellegzett),
- – mindezt pedig nem kampányszerűen, hanem a folyamatszemlélet alkalmazásával (folyamatszemlélettel: vagyis úgy, mintha egy házat építenénk, tégláról téglára, leginkább az agilis (agile) szoftverfejlesztők munkamódszereiből tanulva).
A tartalommarketing egy olyan digitális reneszánszát élő marketingmódszer, amelynek az a célja, hogy a célcsoport számára hasznos tartalmat hozzon létre, amellyel a tartalom fogyasztóját fokozatosan vásárlóvá konvertálja, egy olyan médiaplatformon keresztül, melynek központjában a saját médium(ok) állnak – mindezt pedig nem kampányszerűen, hanem a folyamatszemlélet alkalmazásával.
Hát ennyi lenne a megújult definíciónk, a legelső bejegyzésben található meghatározás nem forradalmian új, csupán „használatban csiszolódott” újabb verziója. Ami pedig a blogunk további sorsát illeti: úgy döntöttünk, hogy nem zárjuk be, hanem új társakat keresünk a szerkesztéséhez, írásához, és arra készülünk, hogy valami „offline” eseménnyel (rendezvénnyel, találkozóval) leheljünk új életet ebbe a kávézásnak indult közös projektbe.
A székes fotón Gio Ponti olasz formatervező szuperkönnyű (superleggera) széke látható 1957-ből. A londoni Design Museum kiállítási anyagában azt is írják róla, hogy a művész a ligur halászok székeit elnézve merített ihletet hozzá. Csupán 1,7 kilogramm a súlya, egy kisgyerek is játszva megemeli. (A fotó forrása: Style.it/Wikimedia).
A kezes szelfin a tartalommarketing.hu új társakat kereső szerkesztőinek egyik kedvenc foglalatossága látható: világmegváltás kávézókban. Aki pedig szeretne, ha nem is világot megváltani, de a tartalommarketingnek tartalommarketinget csinálni, az írjon nekünk. Az elérhetőségeinket itt találja.
Nagyvállalati marketingvezetőből, felső vezetőből (ABN AMRO Bank, K&H Bank, Raiffeisen International és Provident), nemzetközi márkaszakértőből (Garrison Group) lett adatvezérelt tartalommarketinges. Tartalomstratéga, aki van annyira gyakorlatias, hogy egy újságcikk megírása, egy weboldal elkészítése, egy PPC vagy email marketing kampány beállítása se okozzon számára gondot. Jelenleg a HVG Kiadó Zrt. márkázott tartalmakkal, natív hirdetésekkel foglalkozó csapatát vezeti.