Nem minden tartalommarketing, ami annak látszik

Az elmúlt évben az Egyesült Államokban és Európában is több olyan kutatási anyag jelent meg, melyekből az derült ki, hogy  a marketingesek túlnyomó többsége érdeklődik a tartalommarketing iránt és 2013-ban ennek intenzív erősítését tervezi.  A számok ugyan nagyon imponálóak, az elmúlt időszakban azonban azt tapasztalhattuk, hogy a valóság némileg eltér a bizakodó előrejelzésektől. A marketingesek egy részét ugyanis nem maga a tartalommarketing, sokkal inkább a tartalommarketing körüli felhajtás hozta izgalomba.

myth
A tartalommarketing (content marketing), mint divatos kifejezés, egy értekezleten hatékonyan bedobható fogalom, vagy a prezentációkban felbukkanó varázsige ma még lényegesen gyorsabban terjed, mint maga a tartalommarketing. Komoly szerepe van ebben annak is, hogy az elmúlt évek egyik online marketinges sikerágazata, a SEO (keresőoptimalizálás) megroppanni látszik.  A korábban SEO-val foglalkozó szakemberek közül most sokan hirtelen “felfedezik”a tartalommarketinget, miközben mások  a szakmai divattrendet érzékelve próbálják mondandójukat “content marketing” címkével ellátni.

Mielőtt teljesen kitörne a tartalommarketing-őrület, mindenképpen érdemes tisztázni néhány alapvető kérdést, illetve leleplezni a tartalommarketinggel kapcsolatos legelterjedtebb mítoszokat:

Az első tévhit: A tartalommarketing egyszerűen azt jelenti, hogy az eddiginél több tartalmat kell előállítani.

  • A valóság:  A nagyobb mennyiségű tartalom önmagában nem sokat ér. A tartalommarketing lényege a minőségi, a közönség számára valamiért értékes tartalom. Az olcsón előállított, vagy összegyűjtött szemétre senki sem kíváncsi.

A második tévhit: A minőségi tartalomgyártás fenntarthatatlan

  • A valóság: A tanulmányok, kutatási jelentések és gyakorlati útmutatók valódi örökzöldek, nagyon sokáig vonzanak olvasókat. Ha összevetjük egy olcsó, de gyorsan elavuló, gyenge információ és egy tanulmány, színvonalas infografika, vagy multimédia hatását, hamar kiderül, hogy a minőségi anyagok még hosszú ideig hatnak, miközben az “olcsó” anyagok hatása a publikálás után azonnal elmúlik.

A harmadik tévhit: Egy tartalmi elemnek csak egy élete van. (Ebből következik, hogy drága és  hamar elavul.)

  • A valóság: A legtöbb tartalom átdolgozható, újra hasznosítható, különböző formátumokban (audió, videó, infografika, multimédia) és különböző időpontokban újra felhasználható. Jó példa erre egy tanulmány, aminek legfontosabb megállapításaiból cikk, infografika, prezentáció, podcast készülhet, miközben az egész anyag pdf formátumban letölthető.

További tévhitekkel találkoztál? Oszd meg velünk és a Tartalommarketing.hu többi olvasójával!

Ez is érdekelhet

Pécsi Ferenc
tartalomstratéga, online kommunikációs szakértő at |

Digitális dinoszaurusz vagyok. Érdeklődésemet követve 1996, hivatásszerűen 1999. óta foglalkozom digitális tartalommal és online kommunikációval. Dolgoztam nagy távközlési és informatikai cégnél, közigazgatási portálnál, de a saját utamat független tanácsadóként találtam meg. Az elmúlt években leginkább tartalomstratégiai szakértőként és tartalommarketing projektek megvalósítójaként segítem ügyfeleimet. 2004. óta írok szakmai blogokat. Most éppen ezt (is). További írásaim a Soreo.biz oldalon olvashatók.