Megint kiderült: ezért jók a legjobb tartalommarketingesek

Nemrég tette közzé kutatási eredményeit a CMI, a tartalommarketinges szakma egyik legfontosabb „intézménye”. Formális stratégia és dedikált felelősök – ezek nélkül ne is álmodjunk hatékony tartalommarketingről! Következzenek a legfontosabb tanulságok, nem sokkal az amerikai megjelenést követően.

Hogy milyen gyorsan telik az idő, azt mi sem jelzi jobban, mint a Content Marketing Institute és a MarketingProfs negyedik alakalommal megjelenő közös kutatása. A 2013-as tartalommarketing trendeket előrejelző tavaly októberi felmérést szinte évre pontosan követte az idei. Egyébként globális kutatásról van szó, amelynek nyári adatfelvételekor mintegy 4 400 marketingest kérdeztek meg. A most publikált riportból az észak-amerikai vállalati marketingesek (n = 1 217) véleményével ismerkedhetünk meg először. A többi részjelentés valószínűleg hamarosan érkezik, de addig is, ez a mostani mindenképp érdekes olvasmány.

rocky 4

Túl az Óperencián jó néhány évvel előttünk járnak a tartalommarketinges gyakorlatot illetően. Nézzük hát, miből okulhatunk:

  • A megkérdezett vállalkozások (kicsik, nagyok vegyesen, a részletes „demográfiát” a végén közlik) 93%-a használja a tartalommarketinget. Tavaly ez az érték 91 százalék volt. Nincs jelentős elmozdulás, odaát mindenkit foglalkoztat a dolog.
  • A válaszadók 42%-ának jó véleménye van a saját tartalommarketinges gyakorlatukat illetően, hatékonynak minősítve azt. 2012-ben még csak 36%-uk volt ennyire magabiztos.
  • A legjobbakat a kevésbé eredményesektől két fontos dolog különbözteti meg: egyrészt van „dokumentált”, formálisan elkészített tartalommarketing-stratégiájuk (66% vö. az átlagos 44%-kal, illetve a leggyengébbek 11%-os eredményével), valamint dedikált szakember, külön vezető felügyeli a céges tartalommarketinget (86% vö. a 73%-os átlagot, illetve a lemaradók 46%-os értékét).
  • A külön tartalommarketinges megléte érdekes módon inkább a kisebb cégekre jellemző (78%,10-99 alkalmazottnál), a legnagyobbaknál ez a marketing technika, vagy gondolkodásmód, jóval kisebb „szervezeti” figyelmet kap (58%-os „dedikáltság” az 1 000-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknál).
  • Az észak-amerikai vállalati (business-to-business) marketingesek átlag 73%-a több tartalmat készített a tavalyinál. Azok, akik már rendelkeznek stratégiával ebben is az élen járnak: 80%-uk produkált többet az egy évvel korábbinál. ( Utóbbiaknak nyilván csak a munkára kellett figyelniük, a céltalan kísérletezgetés helyett.)
  • A leggyakrabban használt tartalommarketinges taktikák (eszközök) sorban a következők: közösségi médiatevékenység (87%), saját weboldalon elhelyezett cikkek (81%), e-hírlevelek (80%), vállalati blog, „offline” rendezvények (76-76%), esettanulmányok, videók (egyaránt 73%). Mindemellett tovább hódít az infografika (38%-ról 51%-ra ugrott a használata). Legkevesebben a játékalkalmazások készíttetésével foglalkoztak (10%), így a Chipotle érzelmes madárijesztője és a hasonló projektek még ritkaságszámba mennek.
  • Legtöbben a személyes rendezvények (70%, ne feledjük vállalati marketingesekről van szó, és igen, a rendezvény is lehet tartalommarketing), az esettanulmányok (65%) és a videók (63%) hatásosságában hisznek. Persze a legjobbak itt is mást gondolnak: 79%-uk a vállalati bloggolást helyezi a hatékonysági lista elejére.
  • Tartalomterjesztésre a LinkedIn platformját használják a legtöbben (91%), utána jön a Twitter (85%), és erős harmadiknak a Facebook (80%), amelyről viszont csak a megkérdezettek 30%-a gondolja azt, hogy hatásos vállalati tartalommarketing-csatorna.
  • A legfontosabb tartalommarketing-célok között hasít a márkaismertség növelése (82%), a lead-generálás (74%, magyarul az értékesítési lehetőségek létrehozása), az ügyfél-akvizíció (71%), illetve a gondolatvezérség (68%) megteremtése. Megint csak jellemző módon a legjobbak itt is jóval céltudatosabbak: 80%-uk a lead-generálást tartja a tartalommarketing kiemelt feladatának.
  • A sikerességet leggyakrabban a weboldal látogatottságával (63%), a behozott leadek minőségével (54%), és a közösségi médiamegosztás volumenével (50%) mérik. Érdekes módon a direkt értékesítés, mint mérési kritérium, az elmúlt négy évben, vagyis a kutatássorozat kezdete óta, egyre hátrébb sorolódott.

[slideshare id=26704085&doc=b2bresearch2014cmi-130930124820-phpapp01]

Ami a pénzre és a szervezésre vonatkozik:

  • A megkérdezettek 58%-a növelni, vagy jelentősen növelni fogja a tartalommarketingre fordított költéseit az elkövetkezendő 12 hónapban – a kisvállalatok még inkább (60%), mint a nagyok (52%).
  • Egyébiránt a teljes marketing-költségvetés 33%-át fogják erre a célra fordítani (a tavalyi 26%-hoz képest).
  • Ami a munkaszervezést illeti, az amerikai B2B cégek 56%-a házon belül oldja meg a feladatokat, és csupán 1%-uk szervezi ki a teljes tartalommarketinget. A maradék 43% külsős brigádot és belsős csapattagokat is igénybe vesz párhuzamosan.

Végezetül a problémákat se hallgassuk el:

  • Az amerikai tartalommarketingesek az időhiánnyal (69%), a mennyiségi tartalomkészítés terhével (55%), a lebilincselő, magával ragadó tartalom előállításával (47%), és a mindehhez rendelt szűkös költségvetéssel küzdenek a legtöbbet.

Aki a teljes kutatási riportra kíváncsi (végén a beígért demográfiával), az ide bökjön, vagy lapozgassa a fentebb beágyazott SlideShare-prezentációt.

Szurop István, taktikon.hu
Szurop István
ügyvezető tanácsadó, Taktikon Kft. |

Újságíróból, marketingvezetőből lett tanácsadó vagyok. Az "asztal" mindkét oldalán ültem már, voltam nagyvállalati vezető itthon (ABN AMRO, K&H Bank, Provident) és külföldön (Raiffeisen International), de nemzetközi brandszakértőként (Garrison Group) is dolgoztam korábban. 2012 óta foglalkozom tartalommarketing-projektmenedzsmenttel, illetve marketingtréningeket, -konferenciákat szervezek.

Ez is érdekelhet

Trackbackek

  1. […] részletek a Tartalommarketing blogon […]