A leggyakoribb tartalommarketing-hibák (1.)

A hitelt érdemlő nemzetközi trendeket nézegetve az az érzésünk, hogy az Egyesült Államokban és a fejlettebb országokban ma már az számít csodabogárnak, aki nem él a tartalommarketing nyújtotta lehetőségekkel. Nálunk viszont még az elnevezést is ízlelgetni kell, működő és sikeres tartalommarketing projekttel pedig csak nagyon kevesen dicsekedhetnek. Az aszimmetrikus helyzet előnye viszont az, hogy ezen a területen is tanulhatunk mások hibáiból.

buyer persona

Tulajdonképpen a rövid bevezető után egyszerűen megoszthatnám a jó nevű Search Engine Journal 5 Common Content Marketing Mistakes – And How to Fix Them című posztját, de az írást elolvasva úgy látom, hogy azt érdemes alaposan megbeszélni.

1. Nem a megfelelő közönségnek szóló tartalom

A SEJ példájában egy valójában informatikusoknak szóló, túl mély és túl sok speciális információval telezsúfolt cikkel próbálnak egy könyvelőknek szóló informatikai terméket támogatni. Természetesen sikertelenül.

A poszt szerzője Jayson DeMers azt javasolja, hogy vegyük elő józan eszünket, próbáljuk beleélni magunkat vevő helyébe, értsük meg az igényeit és minden a helyére kerül.

Ilyen egyszerű lenne? A „hallgassunk a józan eszünkre” gondolat ismerős, hiszen hiszen sok marketinges, újságíró a mai napig így dolgozik. A baj az, hogy az effajta kommunikáció hatékonysága elég rossz, a pontatlan célzás a tömegmédia privilégiuma.

A „tudományos tartalommarketing” szerint csak úgy tudjuk meghatározni közönségünket, ha úgynevezett buyer personat állítunk fel. Sőt, nem is egyet, hanem külön-külön egyet minden vásárlói szegmensre. Ez a buyer persona egy olyan, összetett profil, ami többféle közelítés (piaci viselkedés, pszichológia, társadalmi kapcsolatok stb.) együttes alkalmazásával írja le az elképzelt vásárlót (felhasználót, olvasót). A szegmensenkénti buyer persona elkészítése tehát kulcs a működő és hatékony tartalommarketinghez.

A buyer persona készítése önálló szakterület („tudomány”), a részletes anyaggyűjtés (interjúk, kérdőíves megkérdezés, fókuszcsoportos vizsgálat) és a kapott adatok értékelése, a buyer persona felépítése sokfajta szaktudást igényel. Mindebből következik, hogy a buyer persona szakszerű elkészítése költséges, csak az igazán nagy költségvetésű tartalommarketing projektek bírják el. Ennek is köszönhető, hogy Robert Rose és Joe Pulizzi tartalommarketinges alapkönyvében (Managing Content Marketing) a szerzők sokkal megengedőbbek, azt javasolják, hogy az akadémikus módszereket szelídítsük a rendelkezésünkre álló időnek és költségvetésnek megfelelően.

A konklúzió tehát az, hogy nem elég nagyjából elképzelni, hogy mit is akarhat a közönség. Alaposan, pontosan meg kell ismerni szokásait, fel kell mérni igényeit. Csak ezután lehet belevágni a tartalom elkészítésébe.

(Legközelebb a többi hibával is foglalkozom.)

 

Tetszett az írás? Oszd meg ismerőseiddel és kövesd a szerzőt a Google Pluson is!

Pécsi Ferenc
tartalomstratéga, online kommunikációs szakértő at |

Digitális dinoszaurusz vagyok. Érdeklődésemet követve 1996, hivatásszerűen 1999. óta foglalkozom digitális tartalommal és online kommunikációval. Dolgoztam nagy távközlési és informatikai cégnél, közigazgatási portálnál, de a saját utamat független tanácsadóként találtam meg. Az elmúlt években leginkább tartalomstratégiai szakértőként és tartalommarketing projektek megvalósítójaként segítem ügyfeleimet. 2004. óta írok szakmai blogokat. Most éppen ezt (is). További írásaim a Soreo.biz oldalon olvashatók.

Ez is érdekelhet

Trackbackek

  1. […] Tovább a Tartalommarketing.hu blogra >> […]