Amikor a ’60-as évek közepén az EMKE (ma „Blaha”) aluljáróban megjelentek az első étel-automaták, leleményes honfitársaink napok alatt rájöttek, mi mindent lehet „pénzkímélő eszközként” ezekbe a készülékekbe bedobni. Valahogy így voltak az internetes keresőkkel azok a szakemberek, akik visszafejtették az azokat működtető algoritmusokat, így rájöttek, hogyan juttathatók az általuk menedzselt oldalak a találati listák élére.
A keresők optimalizálásnak becézett manipulálása már a ’90-es években elkezdődött, de igazán csak a Google vezető szerepének megerősödése (2004) után pörgött fel. Azóta sajátos macska-egér játék alakult ki a Google fejlesztői és a SEO-szakemberek között. A Google folyamatosan finomítja, fejleszti a keresési eredményeket meghatározó PageRank-algoritmust, a SEO-sok pedig gőzerővel próbálják visszafejteni azt, hogy ennek megfelelően alakíthassák a rájuk bízott oldalakat. (A Google mindig hagyott jól megtalálható réseket és sokáig igen türelmes volt egyes, a találati oldalakat elcsúfító manipulációkkal szemben.)
Az eredményt tapasztalhattuk: A weben tömegesen jöttek létre azok a link- és tartalomfarmok, amelyeknek célja kizárólag egyes oldalak jobb pozícióba való tornázása. Mellettük millió számra születtek olyan, kulcsszavakkal telezsúfolt oldalak, amelyekből alig, vagy sehogy sem lehet kihámozni a valódi mondanivalót. Bele kellett törődnünk, hogy bizonyos keresőszavakra értéktelen szemét, vagy legalábbis kétes minőségű tartalom jelenik meg az első találati helyeken.
Bár a valódi tartalmat előállítók évek óta próbálnak nyomást gyakorolni a Google-ra, az eddig nem tett jelentős lépéseket a tartalomnak tűnő szemét kiszűrésére. Nemrég viszont a Google radikálisan változtatta meg a játékszabályokat. A PageRank 2011-ben és 2012-ben is alaposan átalakított algoritmusa (ha szakemberek a Pandát és a Pingvint emlegetik, általában nem a kedves állatokról, hanem erről van szó) egyre szigorúbban bünteti a tartalomfarmokat és a tiltott manipulációs praktikákat, egyre inkább jutalmazza az önálló tartalmat.
Tévedés lenne persze azt gondolni, hogy minden SEO-s manipulátor, a keresési találatok szennyezője. A kezdetektől fogva létezik „jó SEO” is, olyan tanácsadói munka, ami segít abban, hogy a tartalom (a valódi tartalom) megtalálható, emészthető legyen a keresők (leginkább a Google) számára is. Az mára kialakult és a következő éveket is minden bizonnyal meghatározó új rendszerben alapvetően más a tartalom és a SEO viszonya. Míg korábban gyakori volt az olyan abszurd helyzet, amikor a keresőoptimalizálási szempontok határozták meg tartalmat, most újra helyreállít a megfelelős sorrend: először a célközönség számára fontos, érdekes, szórakoztató stb. tartalomnak kell létrejönnie, utána lehet ezt a tartalmat optimalizálni. (Általában elmondható, hogy a közönségre optimalizált, vagyis érthető, világos, áttekinthető, a megfelelő kulcsszavakat tartalmazó tartalmat szereti a Google is.)
Mindig vannak, akik le vannak maradva, akik még a tegnapelőtti híreknél tartanak. Ők még egy ideig fenntartják az eddigi tevékenységükhöz ragaszkodó manipulátorokat. (A korábbi SEO-sok rugalmasabban reagáló része már Google Analytics szakértőként tevékenykedik.) Akik viszont képben vannak, jó tudják, hogy csak jól átgondolt, változatos, a valódi célcsoport számára készülő tartalommal érhető el tartós siker.
Digitális dinoszaurusz vagyok. Érdeklődésemet követve 1996, hivatásszerűen 1999. óta foglalkozom digitális tartalommal és online kommunikációval. Dolgoztam nagy távközlési és informatikai cégnél, közigazgatási portálnál, de a saját utamat független tanácsadóként találtam meg. Az elmúlt években leginkább tartalomstratégiai szakértőként és tartalommarketing projektek megvalósítójaként segítem ügyfeleimet. 2004. óta írok szakmai blogokat. Most éppen ezt (is). További írásaim a Soreo.biz oldalon olvashatók.